2008.04.28. 00:50 KálmánG

Megsülünk, felforr a tenger, de nem kell hisztizni

Van itt ez a roppant aktuális és egyre felkapottabb téma, miszerint rövid időn belül olyan meleg lesz a Földön, hogy szó szerint a szánkba repül a sült galamb. Komoly tudósok az ószövetségi Istent megszégyenítő szigorral forgatják a szemgolyóikat, és én a részemről hajlamos vagyok elhinni nekik, hogy ez már tényleg nem vicc: a globális felmelegedés előbb-utóbb felszámolja késő-római periódusát élő, agonizáló világkorszakunkat.

Csakhogy ekkor jön a képbe a Bjorn Lomborg, a globális felmelegedést szkeptikusan megközelítő elméleteivel, melyeket többek között a Cool it!- Hidegvér! című könyvében írt meg. Ennek a könyvnek jártunk tegnap a bemutatóján, a Könyvfesztivál zárónapján. A hazánkba látogató híres-hírhedt szerzővel a kiadó képviselői, valamint Betlen János és Pogányi Zsolt beszélgettek. A kötet a Typotex kiadó Szokatlan szempontok sorozatában jelent meg.


A szkeptikus környezetvédő


Bjorn Lomborg, a szkeptikus környezetvédő korunk egyik legizgalmasabb tudományos személyisége, ez tagadhatatlan. A Time magazin 2004-ben a világ 100 legbefolyásosabb embere közé választotta, a Guardian 2008-ban azon 50 ember közé sorolta, akik megmenthetik bolygónkat. Egy évet töltött az amerikai Georgia Egyetemen, politológiát tanult az Aarhusi Egyetemen, ahol később statisztikát tanított, Phd-t a Koppenhágai Egyetem Államtudományi Tanszékén szerzett.


Ugyanakkor Bjorn Lomborg igen ellentmondásos alak a globális felmelegedés és környezettudományok témakörében. Ellenzőinek hatalmas tábora mindent meg is tesz, hogy ezekre az ellentmondásokra felhívja a figyelmet. Ilyen például az Anti-Lomborg.com igencsak árulkodó névre keresztelt oldal is, de a dán biológus Kare Fog is külön weboldalt üzemeltet a Lomborg-errors website-ot, melyen a Lomborg tévedéseit, hibáit gyűjti össze. A Danish Committees on Scientific Dishonesty (Dán Tudományos Becstelenségeket Vizsgáló Bizottság) igen súlyosan elmarasztalta, több pontban is, például: adathamisítás, válogatás az adatok között a kívánt eredmény érdekében, statisztikai módszerek félrevezető használata, eredmények szándékos félreértelmezése, plágium. A határozatot végül megsemmisítették, Lomborg sikerrel fellebbezett. Ellenlábasai ugyanakkor mindent megtesznek, hogy lépten nyomon keresztbe tegyenek Lomborgnak, ilyen pillanatokat láthatunk az Anti-Lomborgról szerzett képen is, melyen a szerző éppen a tortát vakarja le az arcáról, amit egyik rajongója vágott hozzá, részletek itt.

Értelmesen költeni a dollárcsilliókat


A tegnapi könyvbemutatón a szerző egy rövid előadás keretein belül foglalta össze könyvének tartalmát. A fentebb linkelt Youtube videón is egy hasonló előadása látható. Bjorn Lomborg szerint korántsem akkora a vész, mint amekkorának a lelkes és elragadtatott környezetvédők beállítják. Előadása legelején tisztázta: a globális felmelegedés nem vicc, tény, ráadásul nincs mese: bizony az ember tehet róla. Ugyanakkor rengeteg szám- és statisztikai adattal, grafikonnal próbálta meg alátámasztani, hogy miért nem olyan nagy a gond, mint állítják. Lomborg szerint a probléma lényege, hogy dollárcsilliókat vesztegetünk kétes eredménnyel járó, és legtöbbször betarthatatlan, ellenőrizhetetlen környezetvédő akciókra, egyezményekre, alternatív üzemanyagforrásokra. Közben a világ károsanyag termelésének csökkentése egyrészt nem, vagy csak nehezen eszközölhető a kíván mértékben, ugyanakkor a hatása sem lesz olyan látványos, mint gondolnánk. (Számításai szerint például a Kiotói egyezmény jelenlegi formájában, száz éves távlatban alig 7 nappal odázza el a globális hőmérséklet emelkedést) Lomborg szerint inkább a kézenfekvő és megoldható problémákra kellene figyelni, hiszen a világ különböző pontjain ma is ezrek halnak meg gyógyítható betegségekben. A globális felmelegedés ellen küzdő akciókra költött pénz töredékéből lehetne a világ élelmezési gondjait megoldani, harcolni az AIDS, a malária ellen, segíteni felzárkózásukban a világ elmaradottabb országait.

A jegesmedvék jól vannak


Lomborg egészen egyszerű példákat hoz. A jegesmedvék várható kipusztulása például az egyik legfelkapottabb téma az éghajlat változás problémájával foglalkozó környezetvédők körében. Lomborg hivatalos adatokkal támasztja alá, miszerint a károsanyag kibocsátások csökkentésére költött pénz előre láthatólag évente 0,06 darab jegesmedve életét mentené meg. Ugyanakkor e pénzek töredékéből lehetne küzdeni az orvvadászok ellen, akik évente 30-50 jegesmedve halálát okozzák. Ugyanakkor kitér arra is, hogy nem minden jegesmedve kolóniának csökkent a létszáma az elmúlt évtizedekben, sőt, amelyiknek éppen csökkent, az olyan területen élt, ahol a hőmérséklet nem is emelkedett. Olyan adatra is fény derül, mely szerint 1987-től 2004-ig 1200-ról 950-re csökkent egy bizonyos jegesmedve kolónia száma és ezzel az adattal szívesen dobálóznak a környezetvédők. Azt viszont nem említik, hogy 1981-ben még csak 500 tagot számlált ez a jegesmedve kolónia.

Lomborg hasonlóan jár el a globális felmelegedés egyéb problématerületein is. A felmelegedés tényét elismeri, de egyrészt úgy gondolja, hogy nem nyári hőhullámokban fog megnyilvánulni, hanem enyhébb téli időjárásban, mivel az átlag hőmérséklet emelkedése legtöbbször az alacsonyabb hőmérsékleti értékeket emeli meg, így a téli és éjszakai hőmérsékletet. Ugyanakkor költséghatékonyabbnak találja a városok átalakítását a globális intézkedéseknél, hiszen a fák, nagyméretű vízfelületek ültetése és a házak, utak világos színre festése is a városi hőmérsékletek csökkenését eredményezné, ráadásul kevesebb pénzbe kerülnének és az életkörülményeket is javítanák.

 

Nyáron százan meghalnak, de télen ezren nem


Lomborg sokszor hideg, statisztikai adatokkal operáló számításai mindenesetre ijesztően hatnak. Sokszor éreztem magam úgy az előadás alatt, de a kötetbe belelapozva is, mintha valamiféle mamutkonszern részvényeseinek költség-haszon elemző gyűlésén járnék. Csakhogy itt a kötvények, részvények helyett emberéleteket takartak a számok. Például, hogy lehet, hogy a nyári hőmérséklet emelkedés sok ember halálát okozza, illetve fogja okozni, de az enyhébb teleknek köszönhetően jóval kevesebben fognak a hideg miatt meghalni és a számok azt bizonyítják, hogy a globális felmelegedés ilyen szempontból jó biznisz. Lomborg eleve kitér rá, hogy az ezrek halálát okozó hőhullámokra mindenki felkapja a fejét, de arra senki nem figyel, hogy többszörösen nagyobb a kemény telekben elhunytak száma.

Kételkedni a szkepszisben


A könyvet mindenképpen érdemes elolvasni. Izgalmas, elgondolkodtató darab. Aki teheti nézzen meg egy-két előadást Lomborgtól a Youtube-on, látszólag érti a dolgát, sokszor elég meggyőző. Persze, kövessük a példáját és a Sziámi együttes szavaival élve kételkedjünk a szkepszisben, vagyis nem árt a fél szemünket az Anti-Lomborgon, vagy a Lomborg Errors Website-on tartani.

Lásd még:

Lomborg, a hamis próféta

Wikipédia

 

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

https://kalmangabor.blog.hu/api/trackback/id/tr221557734

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.