2009.01.31. 09:31 KálmánG

Hajnal

Jelenkor >>>

Hajnal
Jelenkor
2009. év 52. évfolyam 1. szám


Az éjjel azt álmodtam, nem szeretlek.
Kint már elbontották az évszakot.
Kattant a termosztát. Havazni kezdett.
Vagy elállt. Nem figyeltem. Hallgatott

a város. Fúgák előtt a hangterem
hallgat így. Elnéztem, mennyi koszfolt,
sárga lámpafény játszott szemközt velem,
ritkás porhó mosta át a távolt.
 
A Rózsadombon meg, hol landroverek-
ben mélyen hallgat a dízelmagány,
állt egy lámpasor. A fény rézsút esett
át egy házat fedő hullámpalán.

És rézsút hullott át a könnyű hópor
az utcalámpák okker fényterén.
Félpercnyi táv, mely végül mélybe bókol.
Fényterekből hullok így ki én.

Felkeltem, mert fejemben már a holnap
összevissza zsúfolt rendje járt.
Az úttesten vad lóerők loholtak.
Egy újabb éjjel halt könnyű halált.

Indultam. Hagytam, teljen el megint,
járjon csak át egy pontos délelőtt.
Mit rontok, mit veszítek el ma? Kint
szitált a fény a házfalak között,

és mintha megszokásból tenné csak,
lassan, derengve elkékült az ég.
Hallottam, már egy villamos szalad,
egy szomszédnál a vekker felsikít.

Hét óra lett, fordult az óraszámlap.
Kint hó hullt át a lámpák fénykörén
míg összeadtam, elvettem, meg átlag-
ot vontam belőled és maradtam én.

Az éjjel azt álmodtam, nem szeretlek.
Tán hittem is, hogy jobb lesz úgy nekem.
Kattant a termosztát. Havazni kezdett.
Szórt lámpafény játszott szemközt velem.

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

https://kalmangabor.blog.hu/api/trackback/id/tr301057220

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.