2011.12.10. 08:56 KálmánG

Testes, erős - új szó

Új Szó 2011.12.08

Ritkán találkozunk olyan első kötettel, amely nagyobb tétet vállal a szerző egyéni hangjának, beszédmódjának, stílusának felmutatásánál. Amely az olvasót „érdek nélkül” képes magával sodorni, a téma és a nyelvi megformáltság szerencsés harmóniájának köszönhetően. Kálmán Gábor novelláskötete ilyen. A Nova érett alkotás, szerzője (aki egyébként érsekújvári születésű) sokat tud a nyelvről, az írásról, az életről: vannak történetei, amelyekről elhisszük, hogy meg is történhetnének, és különleges karakterei, amelyek illeszkednek az általa teremtett sajátos világba.

A tizenegy novella egy fiktív, Jasná Horkának nevezett szlovák faluban játszódik. A település mitológiáját, lakóinak életét meghatározza a Nova nevű bor, amely mérgező és „[m]egbolondítja az embert, így beszélték, a férfiak farkát is, és ütődött gyerekeket tudnak csak csinálni”. Különálló szövegekről van szó, amelyek azonban a szereplők, motívumok, szituációk révén folyamatosan felülírják, kiegészítik egymást, a cselekményszálak összefonódnak. Egy-egy epizódot gyakran több látószögből, eltérő kontextusokban, eltérő forrásokból (például a falusi pletykák, babonák közvetítésével) ismerünk meg: Kálmán Gábor elbeszélés-technikájára jellemző az anekdotikus szerkesztésmód, amely segítségével fokozatosan bomlanak ki Jasná Horka családtörténetei, kollektív, történelmi és személyes traumái, idézve a Sinistra körzet világát is. A kötet szerkezete, a novellák egymáshoz való viszonya meglehetősen átgondolt, emellett a Novát nyelvi tudatosság is jellemzi. A szöveget szlovák kifejezések („beszélő” személy- és településnevek, a szóbeliséget idéző fordulatok) fűzik át, amelyek itt az atmoszférateremtés, a „couleur locale” egyik legfontosabb elemeként szolgálnak, Jasná Horka közösségének zártságát nyelvi szinten is érzékelhetővé teszik.

Kálmán Gábor első kötete testes és erős, mint a címben szereplő bor. Csak néhány ponton éreztem azt, hogy a szöveg túl van írva, hogy az ismétlődő szerkezetekkel való játék talán túlzás, túlcsordul.

Kálmán Gábor: Nova. Kalligram, Pozsony, 2011

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

https://kalmangabor.blog.hu/api/trackback/id/tr813452804

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.