A pusztulás narratívái - N. Tóth Anikó tanulmánya/recenziója a Nova kapcsán.

Részletek. A teljes szöveg linkje itt.

A képen Abafi regénybeli malma: vagyis a valóságban Ján Mráz vízimalma, a kép 1972-ben készült (forrás: vodnemlyny.sk, Szlovák vízimalmok adatbázisa). 

Ez a ház ihlette a Nova regénybeli Abafi vízimalmát és történeteit.

Ugyanis egyben ez az a ház, amiben gyerekként éltem a nyolcvanas években és a kilencvenes évek legelején. A felirat akkoriban is megvolt a bejárati ajtó felett.

Részletek N. Tóth Anikó szövegéből, teljes szöveg itt:

“A szövegvilág meghatározó kronotoposza Jasná Horka. A változhatatlanságba dermedt falut a szerző  a közép-szlovákiai régióban helyezi el. A település mindenféle centrumtól távol esik, ráadásul geopolitikai határsávban fekszik: a szlovák‒magyar nyelvhatáron, sajátos közép-európai térben tehát. Az események szereplői jellemzően kallódó vagy éppen halódó kisemberek, akik átjárnak a történet- és szöveghatárokon. Az előre- és hátrautalások, a sűrű szövésű motívumháló, az ismétlésalakzatok, a fokozatosan kibontott szereplői kapcsolatok a töredékes szerkezetet időről időre összerántják, újraolvasással puzzleszerű tabló állítható össze belőlük.

(…)

A Novában nemcsak az emberi testek épülnek le, kapcsolatok bomlanak szét, hanem a környezet is pusztul. Kálmán Gábor rendkívüli megfigyelőkészség birtokában invenciózusan kezeli a nyelvet, leírásaiban élesen pontos, intenzív látványokat tár fel. Ilyen Tomáš néniék romos háza, Sklenárová budija, Abafi kiégett malma, valamint a szocialista építkezés mementója, a beomlott iskola. A narrációs technika is a pusztulást példázza; Jasná Horka múltjának nagy elbeszélése darabjaira hull egyrészt azért, mert több nézőpontból is újramesélődik vagy éppen a pletyka folytán torzul egy-egy esemény, másrészt azért, mert gyakorta hirtelen vágással megszakad a narratíva, elhallgat a beszélő. Fontos retorikai alakzata a kihagyás, valamint az ismétlés és a variáció. Az emlékezés természetéből adódóan ritkán vonalszerű, inkább indázó, szertefutó. Ennek következtében borul az időrend. A Novában mindez a bor tudatra gyakorolt hatásával is magyarázható: a nagy történet sok apró részletre bomlik fel. Mind a történetekből, mind a narrációs technikából kitűnik, hogy Jasná Horka a totális kilátástalanságban a pusztulás felé tart.