Pax Corporis, Az-az Az emberi Teſt Nyavajáinak Okairól, Féſzkeiről, 's azoknak Orvoslásának Módgyáról való tracta, Mellyet [...] ſummáson öſzve-ſzedett és ſok ügye-fogyott szegényeknek haſznokra, mennyire lehetett értelmeſen, világoſon és bővebben Magyar nyelven ki-adott, az auctor fia Pápai Páriz András, Kolosváratt 1756
Bibliofil sorozatunk újabb részében újfent egy érdekességet vizsgálunk meg közelebbről. Pápai Páriz Ferenc Pax Corporis című művének 1756-os kolozsvári kiadványa az Atticus Antikvárium jóvoltából került a kezünkbe. Pápai Páriz Ferenc a Bibliofil csemegék előző részében tárgyalt Misztótfalusi Kis Miklós kortársa és legközelebbi barátja volt, tudós (orvos) irodalmár az érett barokk irodalom korszakából. Leghíresebb munkái közé tartozik latin-magyar, magyar-latin szótára és Ars heraldika címen kiadott címertana is. Misztótfalusihoz hasonlóan külföldön világhír várt volna rá, de tanulmányai végeztével ő is visszatért Erdélybe.
Apja Pápai Páriz Imre volt, II. Rákóczi György udvari lelkésze. Pápai Páriz Ferenc Nagyenyeden, a Bethlen-kollégiumban tanult, később külföldön folytatta tanulmányait, többek között Heidelbergben, Bázelben, ahol 1674-ben orvosdoktori rangot kapott. Sorozatban kapta a tanári, orvosi munkaajánlatokat, egymás után utasította vissza őket, majd legvégül Nagyenyedre tért vissza, ahol a bölcselet és természettan tanszék tanára lett, az is maradt élete végéig. Közben orvosként is dolgozott, volt Bornemisza Anna és Teleki Mihály udvari orvosa is.
A Pax Corporis az első magyar nyelvű orvosi kiadvány, a "házipatika" kiadványok őse, célkitűzése nem az, hogy orvosi-tudományos munka legyen, hanem, hogy használható, orvosi kézikönyvként funkcionáljon. Ahogy az előszóban elhangzik: „Nem akartam én itt az ebben tudósoknak értelmeket megfogni, nem is azoknak írom: hanem a házi cselédes gazdáknak és gazdaasszonyoknak, és az ügyefogyott szegényeknek, akiknek nincsen mindenkoron kezük ügyében értelmes orvos: kiváltkép falukon, hol hamarabb talál segédet a beteg barom, mint a beteg ember”. Ilyen jellegű magyar nyelvű kiadvány nem jelent meg korábban Magyarországon. Hasonló esetleg még Melius Juhász Péter Herbáriuma volt, de valójában ott egy gyógynövények használatáról és osztályozásáról szóló szövegről van szó. Lencsés György fejedelmi főudvarmester Ars medica című orvosi kézikönyve is hasonló kiadvány volt, de ez egyrészt kéziratos formában maradt fenn, másrészt szerzője nem orvos.
A Pax Corporis nagy sikerű kiadvány volt, még a szerző életében négy kiadást élt meg. Érthető nyelvezettel megírt szöveg, mely alkalmazkodik korának népi gyógyászati módszereihez, hiedelmeihez, ezért többen el is marasztalták. Íme néhány példa, részlet a Pax Corporis szövegéből.
A főfájásnak egynéhány nemei vannak [...] Fészkei: A belső és mély főfájásnak fészke vagyon az agyvelőt bétakaró hártyában, melyet agykérnak is hívnak [...] az ilyen fájdalom a szem gyökerére nyilallik. A külső főfájás embernek feje bőrit járja, és ha csak mozgatják is a haját, mindjárt inkább fáj, sőt, nem is tapogathatni. [...] Okai: A főnek nyilalló fájdalma akkor esik, mikor vagy a vérben való epesár, vagy pedig a gyomorból felgőzölő párák az agykért érdeklik és rágják.
A fogak egyéb minden csontoktól abban különböznek, hogy ők hártyával bé nem borítatnak, mint egyebek, mégis mindazon által érzés vagyon bennek. Oka ez, mert ha külső részekkel érzenének, a csiklandás és fájdalom miatt vélek nem rághatnánk; hogy pedig éreznek oka az, mert belül az ő gyökerükben, mint apró erecskék és életerecskék úgy a vékony inacskák is (nervusok) beléjük hatolnak.
Akitől kitelik, mosuz (pézsma) és ámbrával készített jószagú rotulák pogácsácskák szüntelen legyenek nála, melyekből egyet-egyet vegyen a szájába. Akinek egyébb nincsen, csak a citrom héja is jó, violagyökér, örménygyökér, ha rágja gyakorta. Mikor ételét végzi, hogy a gyomor száját bészoritsa, sült birsalmát vagy körtvélyt egyék [...] Asszú harangvirág levelét, zsályát, rutát, szerecsendiót, egy kevés témsót végy, törd és szitáld meg mindezeket, keverd annyi szép színmézbe, hogy mint liktáriom (lekvár, pépes orvosság) vagy híg kenet olyan légyen, s ezzel kenjed ottan-ottan az ínyedet.
A Pax Corporis irodalmi igénnyel megírt munka, ugyanakkor az orvosi-gyógyászati szakszókincsre, vonatkozó szókészletünkre is óriási hatással volt, rengeteg Pápai Páriz által használt kifejezés máig él. A nagyon ritka első kiadvány kétszer akkora méretű volt, mint az utána következő példányok. Az általunk megvizsgált, képünkön látható darab nem első kiadvány, Pápai Páriz Ferenc fia, András által készített javított kiadás, mely 1756-ban jelent meg Kolozsvárott.
Remélem mondani sem kell, hogy ha valaki hozzájut egy példányhoz, vagy egy hasonmás kiadványhoz, akkor ne próbáljon meg a több száz éves gyógymódokkal kísérletezni, a leírt utasítások alapján gyógyítani, mert az akár életveszélyes is lehet!
Linkek:
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.