Betegh lelkeknek való fwues kertecijke meliben sok fele ioszagu, es egesseges fwuek talaltatnak mely fwuek altal az lelkek mindennemö betegsegekben, fogiatkozasokban meg eluenedhetnek, es megh Vyulhatnak [...] Mellyet Giarmathy Balasy Balint forditot nemetböl magiarra az ö szerelmes szüleynek haborwsagokban valo vigasztalasara.

Kevés könyvről lehet elmondani, hogy megjárta a szovjet hadifogságot. Ez éppen egy ilyen darab. Az augusztusi nyárvégi szünetelés és tespedés után újraindul a Könyvesblog Bibliofil csemegék sorozata. Végre remek ködös, nyirkos idő van, kellemes tíz fok körüli hőmérséklettel, elő lehet rántani a kopottas kordzakókat, a fiatalabbak a bölcsészkaron rohangálhatnak az indexeikkel, nincs is szebb szakasza az évnek. A Bibliofil sorozat következő három része a Balassi kiadó és az OSZK Bibliotheca Hungarica Antiqua sorozatából választott kiadványokkal foglalkozik. Juhé.

Nehézkes kiadó

Itt ragadnám meg az alkalmat, hogy megemlítsem, rég volt dolgom ennyire nehézkes kiadóval. Emailek, telefonbeszélgetések és egy személyes találkozó sem volt elég ahhoz, hogy bármiféle együttműködésre rávegyem a szerkesztőséget, ami még rosszabb: még egy egyszerű, pársoros válaszra sem. Pedig van itt ez a jópofa sorozat a Könyvesen (persze elfogult vagyok, mert én írom), nekik meg van egy fakszimile kiadványokat megjelentető sorozatuk és milyen szép is lenne, ha valaki a könyvtárak félhomályában gubbasztó filológusokon és az Irodalomtörténeti Közleményekbe írogató professzorokon túl is foglalkozna a nyilvánosság előtt ilyesmivel. És mindössze egy-két kiadványra lett volna szükségem.

Persze, értem én, hogy a korai magyar nyomtatott írásbeliség hasonmás kiadványai miatt nem tolonganak a kereskedők a kiadóknál, és hogy alig készül belőlük párszáz példány, szóval nem igénylik a sajtónyilvánosságot. De amíg maga a kiadó is úgy gondolja, hogy úgyis mindenki vastagon leszarja az egészet, addig tényleg senki nem is fog foglalkozni ilyesmikkel. Na, sértett értelmiségi hiszti befejezve.

Az első hiteles modernkori kiadás - szovjet hadifogság miatt

Az itt bemutatott könyv mégpedig nem kisebb kiadvány, mint a mostoha sorsú Beteg lelkeknek való füves kertecske, a magyar irodalom és könyvtörténet egyik legizgalmasabb kötetecskéje. A szöveg a korban divatos vallásos elmélkedés, vallásos tárgyú prózai alkotás, úgynevezett kegyességi irat. Bármily meglepően is hangzik, a képeken látható példány az első hiteles kiadás a szöveg korabeli megjelenései óta, ami pedig nem ma volt: először 1572-ben, Krakkóban. A korábbi modern kiadások (1955, 2004) romlott szövegeket közöltek. Egy 19. századi, sok hibát tartalmazó másolat alapján készültek.Jelen kiadás mellé Kőszeghy Péter írt kísérő tanulmányt. Több korabeli kiadást ért meg a könyv, de az eredeti 1572-es kiadványhoz képest ezek sok eltérést tartalmaznak. Az 1572-es krakkói kiadásnak egyetlen példánya maradt meg.

A kötetet azonban sokáig nem láthatta magyar kutató, 2006-ig ugyanis az Orosz Köztársaság tulajdonában volt egy másik korabeli, szintén egyetlen példányban megmaradt 1594-es kiadással együtt, ahova a nagyhírű Sárospataki Református Kollégium könyvtárából kerültek a II. világháború folyamán, hadizsákmányként. Egészen pontosan 1938-ban a könyvek Sárospatakról felkerültek megőrzésre a budapesti Magyar Kereskedelmi Bank és Első Hazai Takarékpénztár páncélszekrényeibe, a kiadványok innen tűntek el, harminc évig nem is lehetett tudni a hollétükről. Később kiderült, hogy Nyizsnyij Novgorodban, a Lenin Könyvtárban őrzik őket. Vlagyimir Putyin 2006-ban visszaszolgáltatta ezeket a könyveket, összesen 136 kiadványt, köztük 22 ősnyomtatványt. Persze nem ingyen: őrzési és állagmegőrzési díjat, valamint külön váltságdíjat kellett értük fizetni.

A botrányhős költő

A könyv szerzője nem más, mint a korai magyar irodalom vadóca, a nyughatatlan, folyton mindenkivel perben álló, verekedő, pórlegényeket püfölő, pórleányokat megerőszakoló botrányhős és nőcsábász, korának egyik legműveltebb alakja, aki nyolc nyelven beszélt, Nürnbergben tanult, bejárta Európát, Erdélyt, hadakozott, vitézkedett s közben úgy mellesleg megteremtette a magyar irodalom legjelentősebb költői életművét, tarám: Balassi Bálint.

Na szóval nála zűrösebb figurát nem nagyon lehet találni a magyar tankönyvekben, először ezt kellene a fiatalok tudatáig eljuttatni, talán kevesebben hinnék unalmas nyálgombócoknak a költőket. Az 1580-as években nem volt rosszabb csengésű név felvidéken Balassiénál, a zólyomi polgárok már a hallatára összerezdültek. Balassi lépten-nyomon kidobták minden végvárból, mert különböző ügyletekbe keveredett férjezett asszonyokkal.

Egyes dokumentumok, Balassi levelezése alapján tudjuk, hogy egy alkalommal, a Vihnye környéki „hévizekben” való fürdés közben csúnyán elverte a selmecbányai bányabíró egyik legényét csak azért, mert az vele egy vízben tartózkodott közrendbéli származása ellenére. És még lehetne sorolni: nemi erőszak, felségsértés, vérfertőzés, Balassi életútjának jelentős részét periratokból ismerjük, szóval el lehet képzelni.

Mindenesetre az ő költői életműve az egyik legjelentősebb a magyar irodalomban, szövegei jóval megelőzték korát, máig nagy erejű és élő szövegek. A magyar szerelmi költészetben például Balassi után már csak Petőfinél következett be számottevő változás.

Szöveg és szerző

A Füves kertecske az egyik legkorábbi, nagyon fiatalon alig 18 évesen elkészített műve, és az egyetlen szövege, mely teljes egészében megjelent még a szerző életében. Szülei megörvendeztetésére írta ezt a szöveget (Balassa Jánosnak felségárulás vádja miatt Lengyelországba kellett menekülnie). A Füves kertecske valójában fordítás, Balassi németből fordította Michael Bock hagenaui prédikátor szövegét. A korabeli fordítási gyakorlat nagyon szabadelvű volt, inkább magyarításról kell beszélnünk, önálló műalkotás született.

Egyes elméletek szerint nem is Balassi írta a szöveget, hanem nevelője a híres korabeli prédikátor Bornemisza Péter, aki jelentős alakja a magyar irodalomtörténetnek és könyvnyomtatásnak. Bibliofil sorozatunkban már foglalkoztunk is Prédikációs kötetével. Semptén 1577-ben Bornemisza ki is adja a Négy könyvecskét, melynek negyedik része a Füves kertecske. Balassi szerzősége nincs feltüntetve itt. Eckhardt Sándor mindenesetre több érvvel is próbálta kizárni ennek lehetőségét. Ha az egész szöveget nem is ő szerezte, az szinte biztosra vehető, hogy az ő jelentős közreműködésével íródott.

Eredetileg Báthoryé volt

Az itt bemutatott hasonmáskiadvány egyetlen fennmaradt eredeti példányának egykori tulajdonosa Ecsedi Báthory István országbíró, aki Balassi kortársa volt. Ő maga is írt hasonló tárgyú vallásos elmélkedő szövegeket, bűnbánó, penitenciatartó írásait, prózaverseit Meditációk néven ismerik. Báthory rengeteg jegyzetet, hozzáfűzést írt a kötet lapjaira, az unikumpéldány oldalain (lásd a képeken) az ő, és több későbbi Báthory keze írását is látni.