Két emelet hó alkonyatkor, egy napfelkelte, és fények havas tájon déltájt. A rövid napos pillanatokból, a hajnal és alkonyat szinte egybefolyik. A január állítólag a legnehezebb, bár kifelé indulunk a télből. Ahogy rohamosan vesztettünk napfényes perceket ősszel, úgy szaladnak vissza nemsokára. Addig maradnak a hosszú, félálmos, hibernált téli napok. A szervezet nem tudja, mikor legyen álmos, így jobb híján folyton az. Nincs benne depresszió, pusztán lassúság, feloldhatatlan komótosság és legyűrhetetlen merengési kényszer, bár, persze, alkati kérdés, aki a fénytől boldog, megszenvedheti. Ugyanakkor -20 fokok után jelenleg kellemes -5 körül járhatunk, szinte tavaszinak érződik az idő, az élmény, ha felugrik a hőmérséklet mélyről, hasonló, mint mikor délen hirtelen érkezik a tavasz.