Élet és Irodalom>>>

Tartalmi vers az irodalom házához
Élet és irodalom
XLIX. évfolyam 4. szám, 2005. január 28.

 

"ha már papír, légy légypapír te ház"
(Parti Nagy Lajos)

Ne légy, ha már papír,
hát dörzs te ház,
hol lehulló
máz mögül sejlik át a váz.
Ha már papír ne maszlag,
ne enyvezett
szavak mögött az oxidált
nyelvezet,
s ne nevek mögött az
antik arculat,
pózoló kedv mellé
a mímelt hangulat,
ha már papír, légy dörzs,
a zöldes fémpenész
mögött a sárgás ívű réz,
ne ragacs, mely így vagy úgy
predesztinál,
ne vállverés, ne hallgatás
estélyeken ne sajttál,
akkor inkább érdes
tenyérről szitáló
smirglipor,
hol régi, új s köztes
végül egybeforr,
ne nyomdazajban múló alkalom,
de háttérben a megszeppent,
skálázó tartalom,
ha már papír, légy dörzs te ház,
hol száz között az egy a száz,
hol végül elégedetten
nyugszik mögéd, mögém a nap,
s magával ringat két sor között
sörünkön a hab.