Élet és irodalom >>>
Záróra
Élet és Irodalom
L. évfolyam 16. szám, 2006. április 21.
tán e napszak az mi így remegve
tréfát űz szemünk előtt amíg
zárni készül lassan már az este
karmazsinban ázva némi híg
indigókék fojtott színzavarban
alatta kontúrokban olvad el
dűlő házak rendje - tört alaktan -
ólmos ég alatt lerogyva térdepel
pernyeként hullik máris körötte
komótosan de úgyis egyre megy
óramű mely zárni kész az este
járása biztos mint az egy meg egy
és vértként óvja csöndje már törött
cseréptetők és ólmos ég között
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.